A takarékok húzzák a bankszektort
2011-05-11
Eredményben meghaladja, termékben, szolgáltatásban és fejlesztésben bőven utolérte a bankszektort a takarékszövetkezeti ágazat
A bankszektor átlagát szinte minden mutatójában meghaladta tavaly a takarékszövetkezetek eredményessége: mind mérlegfőösszegben, mint a hitel illetve a betétállományokban növekedtek 2010-ben a takarékok, így azok piaci részesedése is. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek válságállóságát nem csak a tavalyi eredmények igazolják: a stabilitást és bővülést az idén folytatja a szektor, így néhány éven belül megduplázhatja piaci súlyát a magyar tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltatói szektor – közölte Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője a TakarékBankkal és az Országos Intézményvédelmi Alappal (OTIVA) tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az ágazat hitelállománya öt százalékkal bővült, betétállománya csaknem tízzel, míg az ágazati mérlegfőösszegben is nyolc százalékot meghaladó volt a bővülés. A takarékok több mint 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az idei évtől szabályozói oldalon vár a további fejlődéshez szükséges lépéseket, de a kkv-hitelezés fellendülésére is számít. A takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2010-ben 1733,6 milliárd forintra emelkedett, amihez a hitel, és a betéti oldal állományainak bővülése is hozzájárult. A szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott kölcsönök állománya csaknem megközelítette a 800 milliárd forintot. A betétállomány az év végén már 1445 milliárd forint volt.
„A takarékok soha nem törekedtek hirtelen, és gyors növekedésre, ezt a fajta lassú építkezést pedig az elmúlt két év be is igazolta: jobb beágyazottsággal és stabilabb működéssel tudunk tevékenykedni, mint más piaci szereplők.” – mondta el Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. „Mindig is előnyünkként emlegettük tulajdonosi szerkezetünket, működési modellünket és üzletpolitikánkat, amely például a jóval szerényebb devizakitettségnek köszönhetően sokkal ellenállóbbá tesz minket a globális piaci környezettel szemben.” – tette hozzá.
A takarékok ernyőbankjaként működő TakarékBank hasonló eredményeket tudott felmutatni közelmúltbeli közgyűlésén, sőt a hitelintézet működése legeredményesebb évét zárta tavaly. Mérlegfőösszege 379,2 milliárd forint, adózás előtti eredménye 716 millió forint, adózott eredménye pedig 601 millió forint lett. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a TakarékBank adó előtti eredménye a bankadó hatása nélkül csaknem elérte a két milliárd forintot (1,99 milliárd forint), amely pedig több mint 14 százalékkal haladja meg a 2009-es esztendő eredményét.
Mindemellett a hitelintézet folyamatos, összesen mintegy 800 millió forintos IT fejlesztésével megerősítette a takarékszövetkezeti integráció teljes IT hálózatát, ezzel megerősítve a központi banki funkció technikai hátterét. Új szolgáltatásokat és termékeket vezetett be, köztük a magyar piacon egyedülálló PayPass technológiás karórás fizetést, amellett új tagok folyamatos csatlakozásával stabilizálta a takarékok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPont hálózatot is. Ezzel a valamennyi értékesítési pontján azonos márkanév és logó alatt azonos lakossági termékeket kínáló TakarékPont hálózatban a tavalyi év végére 23 hitelintézet 343 fiókja szolgálja ki az ügyfeleket.
„A TakarékBank, így a TakarékPont hálózat építése során mindig is a lassabb, de biztonságosabb haladást, a megalapozott, stabil növekedést tartottuk szem előtt, miközben partnereink tökéletes kiszolgálása és az innováció mindig prioritás volt.” – mondta el Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója és hozzátette: „Nagy eredménynek és pozitív visszaigazolásnak tartjuk például, hogy jelenleg már a még önállóan működő takarékok keresnek meg minket csatlakozási szándékukkal, egyre élénkül az igény a bank szolgáltatásaira.”
A közelmúlt egyik kiemelkedő eredménye például, hogy a TakarékBank tíz takarékszövetkezettel kötött megállapodást a teljes bankkártya-szolgáltatás ellátására (kártya, ATM, POS), amely egy mintegy tíz százalékos bővülést jelent ezen a területen. Hasonló eredményt, és további csatlakozókat vár a hitelintézet még az idei évben online kereskedési és számlavezetési rendszerének bevezetésétől, és további PayPass termékfejlesztéseket is tervez.
A szektort érintő kilátások kapcsán az eseményen Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezetője a kötelező integrációs tagság szerepét hangsúlyozta, a kötelezettség ugyanis szerinte egyértelműen kívánatos.
„Ez a piaci szereplők érdeke is, hiszen az integráció tagjait egyebek mellett komoly tőkevédelmi program védi. A tőkeági beavatkozásnak számos módszere és eszköze lehet, ám a kereskedelmi bankokhoz képest teljesen más üzleti modell, filozófia, és tulajdonosi struktúra mellett működő takarékszövetkezetek más típusú prevenciós védelmet igényelnek. Egy külföldi tulajdonú nagybankot döntően anyavállalata támogat, ha támogatásra szorul, ezzel szemben egy, lényegében az ügyfelei tulajdonában lévő takarékot nem támogat senki, ha nem tartozik egy olyan szövetséghez vagy integrációhoz, amely éppen erre hivatott.” – hangsúlyozta Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezetője.
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:
Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ)
Az 1993-ban létrehozott OTSZ jelenleg 113 tagot számlál, amely az integrált takarékok több mint 90 százalékát lefedi. A takarékok 100 százalékig magyar tulajdonban lévő hitelintézetek, amelyek széles körű országos lefedettséggel és ismertséggel rendelkeznek. A Takarékszövetkezeti Integráció évről évre növelve piaci részesedését, működésének hatékonyságát és jövedelmezőségét mára a magyar hitelintézeti rendszer versenyképes szereplőjévé vált. A takarékok az OTSZ aktív közreműködésével, és támogatásával pénzügyi-gazdasági együttműködést valósítanak meg, kiemelt figyelmet fordítva a lakossági és vállalati finanszírozási igények kielégítésére.
TakarékBank Zrt.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-t (TakarékBank) 1989-ben hazai takarékszövetkezetek alapították. Részvényeinek többségét (58,1 százalék) ma is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják, miközben 1997 óta a társaságban kisebbségi (jelenleg 37 százalékos) részesedéssel rendelkezik a frankfurti központú DZ Bank AG. A TakarékBank mérlegfőösszege 2010-ben 379 milliárd forint volt, hitelállománya 160 milliárd forintot tett ki, (bankadó nélkül számított) adózás előtti eredménye pedig elérte az 1.99 milliárd forintot. A TakarékBank elsődleges feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó hitelintézetek egységes piaci fellépésének elősegítése, versenypozíciójuk megőrzése, illetve termék és szolgáltatás palettájuk szélesítése: segítségével, illetve szervezésében olyan termékeket és szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek, amelyeket jogszabályi, vagy gazdaságossági korlátok miatt önállóan nem tennének. A piaci jelenlét erősítése érdekében 2008 májusától központi szereplőként létrehozta és koordinálja a takarékszövetkezetek és bankok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPontot. A TakarékBank fenti tevékenységek mellett befektetési bankként, TakarékInvest márkanév alatt - közvetlen banki ügyfeleinek kiszolgálása mellett – versenyképes termékeivel és teljes körű befektetési szolgáltatásaival direkt tőkepiaci kapcsolatot teremt a takarékszövetkezeti integráció hitelintézetei és azok ügyfelei számára is.
Országos Intézményvédelmi Alap (OTIVA)
Az OTIVA 1994-ben alakult, intézményvédelmi és kockázatkezelési tevékenysége csökkenti a takarékszövetkezetek működési kockázatait. Célja a stabilitás és fizetőképesség megőrzése, illetve az Integrációs ügyfélkör bizalmának erősítése. Feladatai közé tartozik a prudens működés biztosítása, az intézmény,- és betétvédelem, a konszolidáció, illetve a folyamatos helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzés. A rendelkezésére álló fontosabb eszközök közé tartozik a kezességvállalás, a kölcsönök nyújtása, valamint tőkejuttatásban is részesítheti az Integráció tagjait, 11,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkezik.