Startol az Agrár Széchenyi Kártya
2011-10-26
5-6 milliós átlagos hitelösszeggel kalkulálnak a takarékok
A novemberben debütáló Agrár Széchenyi Kártya forgalmazása révén a Gazdahitel-Gazdakártyához hasonlóan jelentős és gyorsan felfutó hitelkihelyezéssel kalkulálnak a takarékok. Az idén – várhatóan – november végétől igényelhető kártyával a gazdálkodók gyorsan, 15 millió forintig ingatlanfedezet nélkül, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80 százalékos kezességvállalásával juthatnak folyószámla-hitelhez. A szövetkezeti hitelintézetek többségénél már négy éve hasonló feltételekkel igényelhető Gazdahitelből idén őszig összesen mintegy 24 milliárd forintot folyósítottak az agrárvállalkozóknak.
A novemberben debütáló Agrár Széchenyi Kártya forgalmazása révén a Gazdahitel-Gazdakártyához hasonlóan jelentős és gyorsan felfutó hitelkihelyezéssel kalkulálnak a takarékok. Az idén – várhatóan – november végétől igényelhető kártyával a gazdálkodók gyorsan, 15 millió forintig ingatlanfedezet nélkül, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80 százalékos kezességvállalásával juthatnak folyószámla-hitelhez. A szövetkezeti hitelintézetek többségénél már négy éve hasonló feltételekkel igényelhető Gazdahitelből idén őszig összesen mintegy 24 milliárd forintot folyósítottak az agrárvállalkozóknak.
A Gazdahitel-Gazdakártya tapasztalataiból kiindulva várhatóan átlagosan 5-6 millió forint összegű hiteligényre és főként őstermelők, kisebb családi vállalkozások érdeklődésére számítanak az integrációba tartozó takarékok, amelyek – előreláthatóan – november végétől kínálják a kis- és közepes vállalkozások igényeire szabott Széchenyi hitelprogram új elemét, az Agrár Széchenyi Kártyát. Az 500 ezer forinttól bizonyos feltételekkel akár 25 millió forintig terjedő, kártyával is felhasználható hitelkeret mezőgazdasági és halászati társas vállalkozások, egyéni gazdálkodók likviditását javíthatja, 2 százalékpontos állami kamattámogatással, kedvezményes garanciadíj mellett. „Dacára annak, hogy országosan novemberben indul el az államilag is támogatott új hitellehetőség, jelentős érdeklődésre számítunk” – mondta Egerszegi Ádám, az Agrár Széchenyi Kártya informatikai fejlesztését is koordináló TakarékBank Zrt. Takarékszövetkezeti Üzletágának vezetője. A mezőgazdasági vállalkozóknak ugyanis a TakarékBank és a takarékszövetkezetek tapasztalatai szerint sokat jelent, hogy gyorsan és rugalmasan juthatnak folyószámla-hitelhez. Ezért preferálják ezt a lehetőséget más, a piacon elérhető konstrukciókkal szemben akár magasabb kamat mellett is.
Az agrárszektor hitelezésében jelentős részt képviselnek a szövetkezeti hitelintézetek, az ágazat fennálló hitelállományából több mint 15 százalékot mondhatnak magukénak. A további növekedést segíti, hogy az uniós támogatások, elsősorban a terület-alapúak tervezhetőbbé tették az agrárfinanszírozást is.
Az Agrár Széchenyi Kártya, melynek kondíciói a kamat- és a garanciadíj-támogatásnak köszönhetően kedvezőbbek az integrált takarékszövetkezeti körben négy éve elindított gazdakártyáénál várhatóan jól veszi majd a hitelezési kockázatokban rejlő akadályt is. „Van ok a bizakodásra, hiszen a gazdahitelek több éve folyósított állománya igen jó minőségű, a nem teljesítő hitelek aránya a teljes folyósított állományra vetítve alig haladja meg az 1 százalékot” – tette hozzá Egerszegi Ádám. Arra viszont számít a banki szakértő, hogy a kártyával újonnan igényelt rövid lejáratú hitelösszeg, ahogyan azt a TakarékBank a Gazdakártyánál is tapasztalta, tartós forrássá válva beépül a mezőgazdasági termelők napi finanszírozásába, függetlenül attól, hogy a hitellel az igénylő az átmeneti fizetési gondjait oldja-e meg vagy éppen két traktort vesz, amire ugyancsak volt példa a gazdakártya-birtokosok között.
Az agrárvállalkozások égető forráshiányára utalt ugyanakkor, hogy a 2007 végén elindított Gazdakártyával a takarékok alig több mint két hónap alatt 2,4 milliárd forintot helyeztek ki több mint 330 igénylőnek. A kártyát igénylők tábora 2008-ban bővült a leggyorsabban, amikor egy év alatt 1000 darabot adtak át. A válság időszakában sem tört meg a növekedés, idén szeptember végére csaknem 2300-ra nőtt a kártyával rendelkező gazdálkodók száma, akik összesen 12,5 milliárd forintos hitelkeretet használtak. A TakarékBank annak idején piaci rést kitöltő, saját fejlesztésű - de kamattámogatást nem tartalmazó - agárkártyája az Agrár Széchenyi Kártya bevezetésével sem tűnik el, 87 takarék mintegy 1.000 kirendeltségén továbbra is hozzáférhető lesz.
TakarékBank Zrt.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-t (TakarékBank) 1989-ben hazai takarékszövetkezetek alapították. Részvényeinek többségét (58,1 százalék) ma is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják, miközben 1997 óta a társaságban kisebbségi (jelenleg 37 százalékos) részesedéssel rendelkezik a frankfurti központú DZ Bank AG. A
TakarékBank mérlegfőösszege 2010-ben 379,2 milliárd forint volt, betétállománya 302, míg hitelállománya 168 milliárd forintot tett ki, adózás utáni eredménye pedig 601 millió forint volt. A TakarékBank elsődleges feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó hitelintézetek egységes piaci fellépésének elősegítése, versenypozíciójuk megőrzése, illetve termék és szolgáltatás palettájuk szélesítése: segítségével, illetve szervezésében olyan termékeket és szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek, amelyeket jogszabályi, vagy gazdaságossági korlátok miatt önállóan nem tennének. A piaci jelenlét erősítése érdekében 2008 májusától központi szereplőként létrehozta és koordinálja a takarékszövetkezetek és bankok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPontot. A TakarékBank fenti tevékenységek mellett befektetési bankként,
TakarékInvest márkanév alatt - közvetlen banki ügyfeleinek kiszolgálása mellett – versenyképes termékeivel és teljes körű befektetési szolgáltatásaival direkt tőkepiaci kapcsolatot teremt a takarékszövetkezeti integráció hitelintézetei és azok ügyfelei számára is.
Az agrárszektor hitelezésében jelentős részt képviselnek a szövetkezeti hitelintézetek, az ágazat fennálló hitelállományából több mint 15 százalékot mondhatnak magukénak. A további növekedést segíti, hogy az uniós támogatások, elsősorban a terület-alapúak tervezhetőbbé tették az agrárfinanszírozást is.
Az Agrár Széchenyi Kártya, melynek kondíciói a kamat- és a garanciadíj-támogatásnak köszönhetően kedvezőbbek az integrált takarékszövetkezeti körben négy éve elindított gazdakártyáénál várhatóan jól veszi majd a hitelezési kockázatokban rejlő akadályt is. „Van ok a bizakodásra, hiszen a gazdahitelek több éve folyósított állománya igen jó minőségű, a nem teljesítő hitelek aránya a teljes folyósított állományra vetítve alig haladja meg az 1 százalékot” – tette hozzá Egerszegi Ádám. Arra viszont számít a banki szakértő, hogy a kártyával újonnan igényelt rövid lejáratú hitelösszeg, ahogyan azt a TakarékBank a Gazdakártyánál is tapasztalta, tartós forrássá válva beépül a mezőgazdasági termelők napi finanszírozásába, függetlenül attól, hogy a hitellel az igénylő az átmeneti fizetési gondjait oldja-e meg vagy éppen két traktort vesz, amire ugyancsak volt példa a gazdakártya-birtokosok között.
Az agrárvállalkozások égető forráshiányára utalt ugyanakkor, hogy a 2007 végén elindított Gazdakártyával a takarékok alig több mint két hónap alatt 2,4 milliárd forintot helyeztek ki több mint 330 igénylőnek. A kártyát igénylők tábora 2008-ban bővült a leggyorsabban, amikor egy év alatt 1000 darabot adtak át. A válság időszakában sem tört meg a növekedés, idén szeptember végére csaknem 2300-ra nőtt a kártyával rendelkező gazdálkodók száma, akik összesen 12,5 milliárd forintos hitelkeretet használtak. A TakarékBank annak idején piaci rést kitöltő, saját fejlesztésű - de kamattámogatást nem tartalmazó - agárkártyája az Agrár Széchenyi Kártya bevezetésével sem tűnik el, 87 takarék mintegy 1.000 kirendeltségén továbbra is hozzáférhető lesz.
TakarékBank Zrt.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-t (TakarékBank) 1989-ben hazai takarékszövetkezetek alapították. Részvényeinek többségét (58,1 százalék) ma is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják, miközben 1997 óta a társaságban kisebbségi (jelenleg 37 százalékos) részesedéssel rendelkezik a frankfurti központú DZ Bank AG. A
TakarékBank mérlegfőösszege 2010-ben 379,2 milliárd forint volt, betétállománya 302, míg hitelállománya 168 milliárd forintot tett ki, adózás utáni eredménye pedig 601 millió forint volt. A TakarékBank elsődleges feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó hitelintézetek egységes piaci fellépésének elősegítése, versenypozíciójuk megőrzése, illetve termék és szolgáltatás palettájuk szélesítése: segítségével, illetve szervezésében olyan termékeket és szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek, amelyeket jogszabályi, vagy gazdaságossági korlátok miatt önállóan nem tennének. A piaci jelenlét erősítése érdekében 2008 májusától központi szereplőként létrehozta és koordinálja a takarékszövetkezetek és bankok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPontot. A TakarékBank fenti tevékenységek mellett befektetési bankként,
TakarékInvest márkanév alatt - közvetlen banki ügyfeleinek kiszolgálása mellett – versenyképes termékeivel és teljes körű befektetési szolgáltatásaival direkt tőkepiaci kapcsolatot teremt a takarékszövetkezeti integráció hitelintézetei és azok ügyfelei számára is.